Wagner Péter politológus, kül- és biztonságpolitikai elemző, valamint Szalai Máté Közel-Kelet politikai elemző előadásában a Gombaszögi Nyári Tábor lakói  betekintést nyerhettek a közel-keletet jelenleg érintő legkomolyabb problémába. Az Iszlám Állam felemelkedése és előretörése ma már nem csak egy közel-keleti regionális probléma.

A terrorszervezet, ahogy Wagner Péter mondta, egy következő szintje a dzsihádista terrorszervezetek fejlődésének. Az Iszlám Állam, ugyanakkor nem egy új “iskola” megszületése, hanem a régi, eddig háttérbe szorult elv felélesztése. A hidegháborús éra végén színre lépő szervezetekkel ellentétben nem a “távoli ellenség” (USA, a nyugati világ) elleni harcot, hanem egy iszlám államra épülő regionális erőként az ún. “közeli ellenség” legyőzését tartja elsődleges céljának. A terrorszervezet öndeklarálása – magát egy szunnita muszlim államnak tekinti – ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy így is kell rá tekinteni. Hiszen pont ez a célja, s bár az általa elfoglalt területeken az állami közigazgatás nyomai megjelentek, mégsem tekinthető önálló államszervezetnek, hangsúlyozta ki Szalai Máté.

Készítette - www.televizio.sk 2015.07.14.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a jelenleg ingatag, képlékeny “status quo” nem ereszt gyökeret. Hiszen az Iszlám Állam területén élő mintegy 3 millió ember lassan megszokja az új rendszert, a sariát a mindennapokban. Sokkal súlyosabb probléma, hogy ez az Iszlám Állam csupán katalizátora a shiita-szunnita ellentét mentén kettészakadó Közel-Keletnek, mely szférák egyik pólusában Szaúd-Arábia, a másikban az egyre nagyobb befolyásra szert tevő Irán áll. Ebben a zavaros térben az újra lehűlő, szinte hidegháborús kelet-nyugati kapcsolatok új küzdőtérre találtak. Így válik az Iszlám Állam elleni harc egy új nagy proxy háborúvá. De ebben is egyre inkább a kelletlen, tartózkodó, hangsúly kap nagyobb szerepet.

Az Iszlám Állam elleni hatásos fellépés, a terrorszervezet bukása így elodázódik, jelenleg nem megjósolható, hogy az elkövetkező, 2-3 évben a közel-keleti helyzet milyen irányba mozdul el, ha elmozdul egyáltalán. Ami biztos, az az érdekszférák metszéspontjában, a háborús övezetekben mind jobban gyarapodó, hontalan, menekülő embertömegek növekedése. Az ebből adódó mellékkonfliktus - ami ma már egyáltalán nem másodlagos - pedig további feszültségek forrása lehet.

FOTO: www.nationofchange.org
Megjelent: Vadalma 2015/1.