War Files: Szíriai polgárháború #2

War Files: Szíriai polgárháború #2

A hét Közel-Kelettel foglalkozó hírei között első helyen szerepelt a mostanra egyre több forrás által is megerősített információ, miszerint Oroszország harci repülőgépeken túl, azok kiszolgálására földi személyzetet és talán pilótákat is telepít a térségbe. Kérdéses, hogy az ukrán konfliktus mellett Oroszország bevállal-e egy újabbat, amiben közvetetten szerepet vállal.

Feltételezik, hogy a mintegy ezer technikuson túl, a szír kormányerők nem csak fegyvereket kaptak Oroszországtól, de bónuszként szárazföldi kontingens is érkezik/érkezett a fegyverekkel, harcoló egységek, valószínűleg szerződésesek (PMC). Akik a Hezbollah egységei mellett bevetésre kerültek a Zabadaniért folyó harcokban, közel a libanoni határhoz, alig 30 kilométerre észak-nyugatra Damaszkusztól.
Amíg az új erőre kapó Szír hadsereg mind hevesebb harcokat folytat Zabadaniért, a Szír légierő helikopterei újfent damaszkuszi célpontokat bombáztak hordóbombákkal. Ugyanakkor a Szír kormányerők az ISIL által ellenőrzött területek szívében heves védekező harcokat folytatnak a Deir Ezzor várostól délre található katonai reptérért.

Felkelők

Míg a Jaish al-Fatah felkelő koalíció és a Szabad Szíria Hadsereg (FSA) Jisr al-Shughur városa körüli folytat változatos kimenetelű összecsapásokat a Szír kormányerőkkel, addig Aleppótól északra alig 30 kilométerre, Mare város környékén az Iszlám Államot próbálja feltartóztatni. Az Iszlám Állam három irányból indított támadást, amit a lázadók helyi egysége nem voltak képes feltartóztatni. A nap folyamán (szept. 3.) viszont az FSA 30 hadosztálya érkezett a város alá és szövetséges légi támogatást is segítségül hívva foglalta vissza a települést. Több mint 30 ISIL harcos esett el a heves harcokban.

Pesmerga erők

Az Iszlám Állam eközben észak-kelet Szíriában, al-Hasakah város irányába indított offenzívát és nyert teret. A régió azért fontos, mert március és május között a kurd erők két offenzívában több mint 103 kisebb települést és két nagyobb várost Tal Hamist és Tell Brakotot is felszabadított. Az offenzíva mintegy 150 kurd harcos életét követelte, de akár a veszteségek közé sorolhatnánk a sikeres offenzíva utáni egyik ünnepségen elkövetett bombamerényletet is, amiben több mint 100 civil vesztette életét.

Összegzés

Ami biztosnak mondható, hogy a 2015-ös év közepére sikerült feltartóztatni az Iszlám Állam előretörését. Az hogy ez miért sikerült már egy kicsit más kérdés. Egyrészt szunnita a területek bekebelezésével, főleg délen, elérte azt a földrajzi határt, ahol már nincsenek, vagy kisebbségben vannak a szunnita települések. Helyi támogatás nélkül ugyanis nehezebben képes magába olvasztani további területeket. Ez azért érdekes és tragikus is egyszerre, mert ezen a szunniták által lakott települések lakosai gyakran segédkeztek szomszédaik elüldözésében is.

Másrészt a külföldi támogatások révén a terrorszervezet összes ellensége megerősödött az elmúlt fél évben, míg maga az Iszlám Állam fegyverzetének robbanásszerű gyarapodása szintén megakadt. A kezdeti hódítások lendületében ugyanis rengeteg felszerelést zsákmányoltak a Szír és az iraki hadseregtől. A nehézfegyverzetet, főleg a tüzérségi eszközöket, a páncélosokat és önjáró lövegeket északról délre, délről északra mozgatva egyrészt elérték, hogy mindig a megfelelő helyen képezzenek súlypontot. Másrészt így a légi támogatás lehívásának lassú módja miatt nehezebb volt ezt a nehézfegyver arzenált felőrölni. A légi támogatás lehívása legtöbbször ugyanis telefonon történik, az aktuális szövetséges, pl. a kurdok, a megfelelő számon felhívnak egy összekötőt, az továbbadja az információt a szövetséges légi parancsnokság helyi koordinátorának, aki továbbadja ezt a parancsnokságra ami ellenőrzi, milyen erőt tud bevetni, majd ha ez lehetséges, megtörténik a légicsapás, igaz néha kétséges eredménnyel.

Ami mégis felkavarhatja az erőviszonyokat az az ahogy Bassár el-Aszad elkezdte konszolidálni eddig ingatag helyzetét. A Hezbollah eddig is jelen volt, de az elmúlt fél évben fokozta jelenlétét. Az hogy az Aszad rezsim szolgálatába állt az egyrészt megerősíti, másrészt az izraeli vezetés figyelmét mindinkább Szíria felé fordítja, növelve annak eshetőségét, hogy Izrael szárazföldi csapatokat is bevet Szíriában. Másrészt az Orosz jelenléttel is erősödő Aszad rezsim a két fronton is harcoló felkelők ellen fordulhat. Ez viszont tovább növelheti síita milíciák támogatottságát, esetleg az őket támogató államok (Katar, Szaúd Arábia, Jordánia) nagyobb erőfeszítésekre sarkalva.

A törökök beavatkozásával a kurdok eddigi helyzet is jócskán megváltozott. A török belpolitika ugyanis rendre felülírja az Iszlám Állam ellni harc fontosságát. Emellett ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy a Kelet-Szíriában és Észak-Irakban erős pozíciókkal rendelkező Kurdok újra nagyobb súlyt helyeznek a Törökországon belüli katonai akciókra. Jó példa helyzet romlására, hogy Cizre városában háborús állapot alakult ki, folyamatosak az összecsapások a Kurd milíciák (PKK) és a török hadsereg között, szeptember 6-án 3 kurd fegyveres esett el. A török hadsereg iraki PKK pozíciókat bombázott, válaszul a mai nap (szept. 7) 31 török tiszt vesztette életét Kelet-Törökországban egy bombatámadásban.